Sziasztok!

Mint láthatjátok lett egy fejlécem, szerintem szép, nektek hogy tetszik? Ezt a fejlécet úgy rendeltem egy barátomtól, itt találhatjátok az ő blogját, és rendelhettek ti is fejlécet! :) Írjatok véleményt!

Puszika, Jenny 



http://givemeyourheartfanfictionblog.blogspot.sk/

2. fejezet

Az új otthon




Jessie szemszöge:

Nem hallok semmit, csak búgást.

-Hogy? Már a repülőgépen vagyunk?-kérdeztem anyától.
Igen kicsim! A kocsiban elaludtál, csak akkor keltél fel amikor mentünk át a repülőgépre, majd repülőn szintén visszaaludtál.-válaszolta anya.
- És hol van a telefonom meg a fülhallgatóm?
- Beleraktam a táskádba, hogy tudj aludni!-megnyugodtam. Azt hittem már elvesztettem.
-Mikor érünk oda?-remélem nem sokára.
Már itt is vagyunk.-tette hozzá apa.

Jaj, de jó! New Yorkban vagyunk. Az öveket bekapcsoltuk és leszálltunk. Egy taxi várt minket.
A csomagokat át pakoltuk abba a taxiba és a taxi sofőr oda vitt az új házunkba. Tiszta nagy volt. Kiszálltunk a taxiból és megköszöntük, hogy elhozott. Végül bementünk a házba. Szép tágas. Két emeletes. Tiszta jó. Apának és anyának is nagyon tetszett. Csöngetett hozzánk egy néni. A neve Edit Taylor volt. Ő elmagyarázta nekünk, hogy mi hol van és, hogy mi mindent kell tennünk. Apa munkahelye és az iskola nem volt messze a háztól. Ennek nagyon örültem. Anya még nem fog dolgozni, mert ő varrónő és ezt is közölte Edittel. Erre Edit mondta, hogy szintén ettől a háztól nem messze van egy varrószalon ahova nyugodtan behozhatja a meg vart ruháit és ebből is keres pénzt. Anya elfogadta az ajánlatot. Én nekem pedig azt mondta, hogy intézkedik, hogy az iskolában mindenem meglegyen. Intézik, majd könyveket. Itt New Yorkban első osztálytól kilencedikig vannak az osztályok. Londonban is ugyanígy volt, csak ott hamarább kell bejelentkezni, mint itt. Edit még azt is mondta, hogy ő egy tanár az iskolában és a kilencedikben mindenki 15 éves, de engem is beraknak kilencedikbe. Én nemrég töltöttem be a 14-et. Még Edit beszélgetett anyáékkal, de aztán el kellett mennie egy megbeszélésre. Mikor elment Felfutottam a második emeletre az új szobámba. Woow! Tiszta nagy, fényes és tágas. Apa is bejött a szobámba és azt mondta, hogy Edit elintézte, hogy berendezzék e szobákat. Hivatott három férfit akik segítettek berendezni a szobákat. Végül kitakarítottunk. Az egyik férfi adott egy kis papiros apa kezébe. Abban a papírban Edit telefonszáma volt. És még azt is írta, hogyha bármire szükségünk van, csak hívjuk fel őt. A három férfinak megköszöntük a segítséget. Elmentek, bezártuk az ajtót és egyenes leült az egész család a kanapéra nézni a tévét. Én hamar meguntam a tévézést és felmentem a szobámba zenét hallgatni.

1. fejezet

Viszlát otthonom

Jessica szemszöge:
 
Én és a családom itt él Londonban. Nincs testvérem. Háromtagú a családunk. Én anya és apa. Szokás szerint, mint mindig a szobámba vagyok, hallgatom a zenét és az újságokat olvasgatom. Azt olvastam, hogy New Yorkban van egy tiszta jó zeneiskola. Én imádom a zenét és imádok énekelni. Az apukám épp munkát keresett és holnap indulunk New Yorkba, mert apukám csak ott talált egy normális munkát. Már össze vagyunk csomagolva. Mikor másik zenét akartam tenni, ránéztem az órára. Jaj! 21:32 van! Muszáj mennem aludni, hogy holnap bírjam az utazást. Kimentem a szobámból és egyenest a fürdőszobát vettem célba. Anya is arra tartott, de én gyorsan oda futottam a fürdőszoba ajtaja elé és így megtudtam előzni őt. Megfürödtem, felöltöztem a macis pizsimbe és mostam fogat. Anya eközben türelmetlenül várt a fürdőszoba előtt. Mikor elkészültem, mondtam anyának, hogy mehet és nyomtam egy puszit az arcára, amitől elmosolyodott és boldogan ment be a fürdőszobába. Utána lementem nagy vidáman az apukámnak is jó éjt puszit adni. Apa lent a nappaliban nézte a tévét. Majd vissza mentem a szobámba és egyenest az ágyamba ugrottam. Holnap elhagyjuk Londont! De persze nagyon fognak hiányozni az osztálytársaim, a barátaim és sok ismerőseim is. De majd eljönnek meglátogatni minket. Jaj de jó! New Yorkban is sok mindenkit megismerhetek és lesznek új osztálytársaim is. Remélem bírni fognak és , hogy nekem is lesznek barátaim. Sokat gondolkodtam és így el is aludtam.

***

 Csrrrrr- Csörgött az órám.
Reggel van! Utazunk! Ez az! Gyorsan kipattantam az agyamból rögtön a fürdőszobába mentem és elkészülődtem. A szüleim már rég kész voltak, mert ők korábban keltek fel. Az egész család kész volt az indulásra. Bepakoltuk a csomagokat a kocsiba és mentünk a reptérre. Szomorúan néztem vissza az otthonomra, de eszembe jutott New York és egy kicsit elmosolyodtam, majd elővettem a mobiltelefont és a fülhallgatót, beraktam a kedvenc zeném és boldogan mentünk tovább.

Prológus

Én az álmaimat szeretném elérni. Nincs fontosabb számomra, mint a zene! Imádok énekelni, elakarom mondani azt, amit igazán érzek. Igen! Ezt megszeretném tenni. Énekelni akarok. A zene az életem! Mikor szomorú napom van, csak előkel vennem a mobiltelefont, belemenni a zenealkalmazásba, csak hallgatni és a zene mosolyt csak az arcomra. Én Jessica Da Waller valóra akarom váltani az álmaimat. Kiskoromtól kezdve csak a zene és a zene volt az, ami igazán érdekelt. Mindennap meghallgatom a kedvenc zenéimet. Szerintetek, mint 14 éves lány, sikerül elérnem az álmomat? Ha érdekel olvasd tovább!

Sziasztok! Úgy gondoltam, kezdek új blogot! Ennek a blognak a főszereplője a 14 éves Jessica Da Waller. Remélem tetszeni fog és persze írtok majd véleményeket!










Puszika, Jenny!